IRODALOM TÉTELEK
|
Balassi Bálint Élete 1554. okt. 20-án született Zólyom várában. Bornemissza Péter tanította, majd Nürnbergben, később talán Padovában tanult. 1569-ben édesapját letartóztatták összeesküvés gyanújával, a család Lengyelo.-ba menekült. Németről magyarra fordított egy vallásos elmélkedést: Beteg lelkeknek való füves kertecske címmel. 1575. apja elküldte Báthory István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba, hogy eloszlassa a bécsi udvar bizalmatlanságát. Fogságba esett, de barátként kezelték. 1576. Báthoryt lengyel királlyá választották, követte őt, ám ezzel felségárulást követett el. 1577-ben hazatért, hogy családját megszabadítsa a zaklatásoktól, de apja már halott volt. 1578. megismeri Losonczy Annát. 1579-től 4 évig Egerben szolgál, jelesen vitézkedve a törökkel. 1584-ben érdekházasságot köt unokatestvérével, Dobó Krisztinával. Vértfertőzés miatt házasságát érvénytelenítették, anyagi gondjai növekedtek. Érsekújváron szolgált, házassági reményeket táplált a megözvegyült Losonczy Anna iránt. 1589-ben Lengyelo.-ban bujdosott, a néhai Báthory volt kamarásától birtokot kapott. Az ő feleségét, Szárkándi Annát azonosítják a Célia-versek ihletőjével. 1594. május 19-én Esztergom ostromakor megsebesült, majd 30-án meghalt. Jelentőssége • A magyar nyelvű műköltészet megteremtője. • Tudatos költő, korának egyik legműveltebb embere – 9 nyelven beszélt. • Dallam nélkül is érvényesülő, önálló szövegverseket is írt. • Gazdag formakultúrával rendelkezik (változatos rímtechnika, szóképek gazdagsága): - témagazdagság: szerelem, vallás, vitézi versek - akrosztichon: versszakok v. verssorok kezdőbetűi összeolvasva egy nevet v. gondolatot adnak Költői nagyságát először barátja és tanítványa, Rimay János ismerte fel: „Mint az sas, az többi apró madarak előtt.” Szerelmi költészete Költészetének java részét a Balassa-kódex őrizte meg. A szerelmet az emberi élet egyik legfőbb értékének tekintette. Drámai műve: Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekröl szép magyar comoedia (1589.) – Júlia meghódítására irányuló utolsó kísérlet. Ezzel meghonosította a reneszánsz szerelmi komédiát. Azt fejtegeti, hogy a szerelem megváltoztatja, csiszolja, nemesebbé, kultúráltabbá teszi az embert. Versei: • 1-33. vers: házassága előtt keletkezett Anna-versek, udvarló költeményei, ezek még csak szárnypróbálkozások. Nagy részük fordítás: a mintául választott mű átdolgozásával fejezte ki a személyes mondanivalóját. • 34-66. vers: istenes versek, Júlia-versek. - versciklussá szervezte őket, melyben Júlia egyre elérhetetlenebb eszménykép. - stílusuk kifinomult, ritmikájuk változatos, tökéletes - nagy műgond - újszerű strófaszerk.: Balassi-versszak - szimmetrikus reneszánsz kompozíció Hogy Júliára talála, így köszöne neki A 39. vers, a 38. közvetlen folytatása. Gondolatmenete: • 1. vsz.: - boldog felkiáltással üdvözli Júliát – kifejezi az értékrendjét: nélküle értelmetlen a világ. - az „egészséggel” egy 16-17. századi üdvözlési forma • 2-5. vsz.: - metaforasorozat: a költő vall érzelmeiről, bemutatja Júlia szépségét: virágmetaforák, azonosítás a lelki élet értékeihez (vidámság, boldogság), a nap fényéhez, az élet reményéhez - fokozatos halmozás: szívem, lelkem, szerelmem - vallásos versekből kölcsönzött üdvözlés: „idvez légy” • 6. vsz.: - visszakapcsol a vers kezdetéhez - rögzíti a keletkezés körülményét - emlékeztet a trubadúrversek alaphelyzetére (a lovag és az úrnő között végtelen a távolság): a férfi szerelmi vallomásán Júlia csak hidegen elmosolyodik Verselése: ütemhangsúlyos (hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása) Sorfaja: kétütemű nyolcasok – 4-4 Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról (47. vers) 1-4. vsz.: - az idő könyörtelen múlása – minden változik v. elpusztul - halmozás, felsorolás, fokozás - a világban uralkodó folytonos változással szemben egyedül a költő szerelme örök, amely a viszonzatlanság miatt pokoli szenvedés számára 5. vsz.: - bibliai vonatkozás: Júlia „égten égő” szenvedéseit ugyanúgy nem enyhíti, mint ahogy a bibliai Lázár sem teljesíthette a Pokolban kínlódó bűnös gazdag ember kérését A múlandóság érzését érzékeltetik az állapotváltozást kifejező igék is. Célia-versek Már nincsenek olyan nagy érzelmi változások, szenvedélyek. Nem kapcsolódik hozzá annyi lángolás, gyötrelem, küzdelem és várakozó reménykedés. Elhagyja a nótajelzést, a versek rövidebbek. Gazdagabbak stilisztikai eszközökben, kifinomultabb műgond, formai tökélyre való törekvés. Kiben az kesergő Céliárul ír A költő az öccsét sirató Célián gyönyörködik. Nem a szeretett nő kétségbeesésére fekteti a hangsúlyt, sokkal inkább a sírásban felfrissülő szépségre. Felépítése: 3 hasonlaton alapul: • 1. vsz.: a halállal való találkozás tragikus élménye • 2. vsz.: a fájdalom kifejezése – sírás • 3. vsz.: a veszteségben megtört ember testtartása Szimmetriája: az 1. és a 3. vsz. hasonlatai Célia fájdalmát érzékeltetik, a 2. vsz. a bánatos asszony szépségében való gyönyörködést fejezi ki. Kihasználja még a hangok festői erejét is az ö hang által. Harmadik nagy szerelme Fulvia, de őt csak egy epigrammában említi meg. Vitézi témájú versei A végvár nem csak a férfiélet színtere volt, hanem a halál állandó közelségét is jelentette. A vitézélet menekülés, s egyben megújulás volt számára. A hazáért folytatott harc, a szabad vitézi élet és a természetszeretet megsokszorozta költői erejét. Kevés vers születik ebben a témában, de ezek életművének legkiemelkedőbb darabjai. Ó én édes hazám, te jó Magyarország Keletkezése: 1589. a reménytelen szerelem és az anyagi gondok arra késztetik, hogy Lengyelo.-ba távozzék => ez búcsúverssé emeli a költeményt Jellemzői: • Hiányzik a jövőkép – nem tudja, mi vár rá. Azzal az érzéssel hagyja el hazáját, hogy nem látja soha többé viszont. • Elbúcsúzik mind attól, ami kedves volt számára (hazája, vitézi élet, katonatársak, barátok, rokonok, nők, Júlia, versei). • A versszakok zárósorai hasonló témájúak, mégis más megfogalmazásban íródtak – Balassi nyelvi gazdagságáról árulkodnak. • Az összegyűjtött költeményeinek az utolsó (66.) verse, szinte élete összegzése. Egy katonaének: In laudem confiniorum („A végek dicsérete”) (61.) Effajta vitézi ének ismeretlen volt a humanista Európában – csak a mi irodalmunkban lehetett téma a hazáért és a kereszténységért vívott önfeláldozó harc. Szerkezete: a reneszánsz harmonikus szimmetriája jellemzi: 3 pillér (1.,5.,9. vsz.) Felépítése: • 1. vsz.: a végvári élet ódai szárnyalású, a természet szépségével összefogott dicsérete. Kezdőmondata: költői kérdés (tartalmazza a választ) – a végvári életnél nincs szebb dolog a világon. • 2-4. vsz.: bemutatja a vitézi élet derűs oldalát: harci kedv, éjszakai pihenő, lovak, felszerelés, párviadalok. Nem titkolja a vitézi élet keménységeit, veszélyeit, hanem azt sugallja, hogy ezekkel együtt szép a végek élete. • 5. vsz.: a vers legfontosabb gondolatát fogalmazza meg: a halál kockázatát is vállaló vitézek erkölcsi nagyságát hirdeti. A végvári vitézi életet a kor eszményképének rangjává emeli. • 6-8. vsz.: a vitézi élet árnyoldalát mutatja be: sebesülés, nélkülözés. A halál önként vállalása férfihoz méltóvá teszi a katonát és általa nyeri el a hírnevet. Hangulati-tartalmi ellentét van a 2-4. vsz.-ok között. (metaforák, alliteráció) • 9. vsz.: dicséri a végbelieket. Természeti hasonlattal kíván áldást és hadi szerencsét. Vallásos versek Életének szinte minden szakaszában írta, bár a legszebbek a válságos éveiben születtek. Protestáns nevelést kapott, majd áttért a katolikus hitre, így mind a két felekezet magatartását ismerte: Istenhez fordulás közvetlensége, bűnbánás őszintesége. Bűnössége tudatban fordul Istenhez – elsírja élete kisiklását, őszintén megvallja vétkeit, könyörög bűnei bocsánatáért, perlekedik és alkudozik a kegyelemért. Adj már csendességet… Keletkezése: 1591. lengyelo.-i bujdosása folyamán Szerkezete: • 1-2. vsz.: könyörgés. A zaklatott, megfáradt ember lelki békére vágyik – szinte sürgeti az Isten megváltásért. (6 felszólító ige, halmozás) • 3-6. vsz.: Istenhez szóló érvelés: a megváltást hozó Krisztusra, majd az isteni irgalomra és ígéretre hivatkozik --> bizonyosan tudja, hogy Isten megbocsát. (retorikai alakzatok: ismétlés, párhuzam, ellentét, tagadó forma) • 7-8. vsz.: megismétlődik a könyörgés. Megnyugszik, elcsendesedik, mert sikerült Istent irgalomra bírnia – vétek nélküli életet és szenvedés nélküli halált kér. Eddigiektől eltérő strófaszerk.: rövidített Balassi-strófa. LETÖLTÉS
|
| |||||||